Željava
| Željava | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Lika-Zengg |
| Község | Plitvička Jezera |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 53233 |
| Körzethívószám | +385 053 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 22 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 51′ 41″, k. h. 15° 43′ 57″44.861500°N 15.732600°EKoordináták: é. sz. 44° 51′ 41″, k. h. 15° 43′ 57″44.861500°N 15.732600°E | |
Željava (régebben "Šeljava") falu Horvátországban Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Plitvička Jezerához tartozik.
Fekvése
Otocsántól légvonalban 39 km-re, közúton 65 km-re keletre, községközpontjától Korenicától légvonalban 13 km-re közúton 23 km-re északra, az 1-es számú főúttól keletre a Plitvicei Nemzeti Park keleti szélén, a bosnyák határ mellett fekszik.
Története
A település 1780 körül keletkezett. Mint egykori határtelepülés sokat szenvedett az 1788 és 1791 között dúlt osztrák-török háborúban. 1789 májusában Željavánál verték meg az otocsáni határőrezred katonái az országba betört török sereget. 1789 augusztusában Ostrošac és Izačić felől a török újra betört a településre, de ismét kiűzték a határőrök. Később határmenti fekvése ellenére mégis lassú fejlődésnek indult. A benépesülés üteme különösen 1878, a török Boszniából való távozása után ugrott meg, amikor a vidéke biztonságossá vált. 1857-ben 13 házában még csak 69 lakos élt, 1910-ben már 876 lakosa volt, akik közül 651 görögkeleti és 225 római katolikus vallású volt. A trianoni békeszerződés előtt Lika-Korbava vármegye Korenicai járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben a független Horvátország része lett, de szerb lakossága még az évben Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakozott. A horvát hadsereg 1995. augusztus 6-án a Vihar hadművelet keretében foglalta vissza a község területét. Szerb lakói akik a ličko petrovo seloi parókiához tartoztak nagyrészt elmenekültek. A falunak 2011-ben már csak 38 lakosa volt.
Lakosság
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 69 | 0 | 792 | 876 | 951 | 876 | 838 | 853 | 374 | 382 | 455 | 245 | 175 | 150 | 51 | 38 |
(1869-ben lakosságát Ličko Petrovo Selohoz számították)
Nevezetességei
A település a jugoszláv néphadsereg (JNA) Željava légitámaszpontjáról volt nevezetes. Helyét alapos körültekintéssel választották ki, ebben a legnagyobb szerepet a település geostratégiai helyzete játszotta tekintettel arra, hogy kedvező fekvése alapján hosszú ideig védhető sikeresen. Földfelszín alatti létesítményei megfelelnek mind a klasszikus, mind az atomháború követelményeinek akár húsz kilotonna erejű atomcsapás esetén is. A légibázis 1968-ra épült ki teljesen, melyet meggyorsítottak a prágai tavasz és leverésének eseményei. Ma használaton kívül áll.
További információk
- Plitvička Jezera község hivatalos oldala (horvátul)
- Plitvička Jezera község turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A Plitvicei Nemzeti Park honlapja (horvátul)
- A željavai katonai repülőtér honlapja (horvátul)
- Lika kronológiája (horvátul)
- A felsőkárolyvárosi pravoszláv eparchátus honlapja (szerbül)
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
