Askja
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
|
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján |
| Askja | |
 | |
| Askja kaldera 1984-ben, és közepén az Öskjuvatn | |
| Magasság | 1516 m |
| Hely | Izland |
| Hegység | Dyngjufjöll |
| Típus | rétegvulkán |
| Terület |
|
| Utolsó kitörés | 1961 |
| Elhelyezkedése | |
 Askja
Pozíció Izland térképén
| |
 é. sz. 65° 02′, ny. h. 16° 45′65.033333°N 16.750000°WKoordináták: é. sz. 65° 02′, ny. h. 16° 45′65.033333°N 16.750000°W | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Askja témájú médiaállományokat. | |
Az Askja rétegvulkán Izlandon.
A területet csak a nyári hónapokban lehet megközelíteni. A Vatnajökull esőárnyékában fekszik, évente csak 450 mm csapadék hullik a környékre. Az Apollo-program során a területet az űrhajósok kiképzésére használták, mert azt feltételezték, hogy az itteni körülmények nagyon hasonlítanak a Holdon tapasztalhatóhoz.
Az Askja 1875-ös kitörésekor egy 50 km² területű kaldera keletkezett. A kitörés nyomán a környéket vastag horzsakőszőnyeg borította be. Ezen kitörés alkalmával egy kis kürtő is keletkezett, amit ma víz tölt ki. Ennek neve Víti, ami izlandiul poklot jelent. A vize kénes és zavaros, viszont meleg, fürdésre alkalmas. 30 évvel később, 1905-ben újabb kitöréssel jelentkezett a vulkán. Ekkor a már meglévő kaldera mélyén egy beomlásnak köszönhetően egy 11 km²-es krátertó, az Öskjuvatn keletkezett. Ennek vize hideg, kék és kristálytiszta.
