Azetidin
| Azetidin | |||
| IUPAC-név | Azetidin | ||
| Más nevek | Azaciklobután, Trimetilén-imin, 1,3-propilénimin | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 503-29-7 | ||
| ChemSpider | 9993 | ||
| ChEBI | 30968 | ||
| |||
| |||
| InChIKey | HONIICLYMWZJFZ-UHFFFAOYSA-N | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C3H7N | ||
| Moláris tömeg | 57,09 g/mol | ||
| Megjelenés | Színtelen, jellegzetes szagú folyadék | ||
| Sűrűség | 0,85 g/cm³ (20 °C-on) | ||
| Olvadáspont | −83 °C | ||
| Forráspont | 61–62 °C | ||
| Oldhatóság (vízben) | elegyedik | ||
| Veszélyek | |||
| MSDS | [1] | ||
| Lobbanáspont | −20 °C | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
Az azetidin heterociklusos vegyület. A négytagú gyűrűs vegyületek közé tartozik, egy nitrogénatom található benne.
Előállítása
Az azetidin előállítható 1,3-diaminopropán és sósav termikus reakciójával.[1]
Reakciói
Az azetidin gyűrűje nukleofilekkel felnyitható, így terminális aminok állíthatók elő.
Például azetidint palládium katalizátor jelenlétében etilén-diaminnal reagáltatva a gyűrűnyílás eredményeként triamin keletkezik:
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben az Azetidine című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. Ez a szócikk részben vagy egészben az Azetidin című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Hivatkozások
- ↑ Ladenburg, Sieber in: Chem. Ber. 1890, 23, 2727.