Bauska
| Bauska | |||
| Rundālei kastély | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Tájegység | Zemgale | ||
| Alapítás éve | 1609 | ||
| Irányítószám | LV-4501 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 9811 fő (2024. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 1732 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 6 km² | ||
| Időzóna | UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Bauska weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bauska témájú médiaállományokat. | |||
Bauska (németül: Bauske, litvánul: Bauskė) város Lettország déli részén. A város a második világháborúban nagyon súlyos károkat szenvedett.
Fekvése
A város Zemgale déli részén, a litván határtól 20 kilométerre fekszik, ahol a Mūsa és a Mēmele összefolyásából kialakul a Lielupe folyó. Bauska a Via Baltica (E67) útvonalon keresztül közvetlenül kapcsolódik az európai úthálózathoz.
Története
Az első írásbeli feljegyzés Bauskáról 1443-ból származik. Ekkor épült a Német Lovagrend vára.
1701-ben a nagy északi háború idején XII. Károly svéd király elfoglalta, és Lengyelországhoz csatolta Bauskát.
Lakossága
Bauska lakosságának 77%-a lett, 11%-a orosz, 6%-a litván, 1,4%-a belarusz, 4%-a pedig egyéb nemzetiségű.
Látnivalók
- A lívek vára, amely remek példája a 15-17. század katonai építészetének. Az építmény legidősebb része az egyetlen erőd, amelyet a Livóniai Rend lőfegyverek használata céljából épített. Az újabb részét – egy lakóhelyül szolgáló kastélyt – bástyákkal, védőfalakkal vették körbe.[2]
- A Rundālei kastély, amely Francesco Bartolomeo Rastrelli, a szentpétervári Ermitázs tervezője által épített kastély, Lettország legimpozánsabb barokk kastélya.
Bauska testvérvárosai
Jegyzetek
- ↑ Iedzīvotāju skaits pēc tautības reģionos, pilsētās, novados, pagastos, apkaimēs un blīvi apdzīvotās teritorijās gada sākumā (pēc administratīvi teritoriālās reformas 2021. gadā). Central Statistical Bureau of Latvia. (Hozzáférés: 2024. június 19.)
- ↑ Bauskas pils | index. www.bauskaspils.lv. (Hozzáférés: 2016. február 17.)
