Hutti
| Hutti (Huty) | |||
 | |||
| A neogótikus Urunk Színeváltozása templom. | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Liptószentmiklósi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1545 | ||
| Polgármester | Juraj Staš | ||
| Irányítószám | 027 46 | ||
| Körzethívószám | 044 | ||
| Forgalmi rendszám | LM | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 155 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 16 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 807 m | ||
| Terület | 11,57 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 13′ 10″, k. h. 19° 34′ 00″49.219444°N 19.566667°EKoordináták: é. sz. 49° 13′ 10″, k. h. 19° 34′ 00″49.219444°N 19.566667°E | |||
| Hutti weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hutti témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Hutti (a 20. század elején Liptóhuta, szlovákul Huty) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Liptószentmiklósi járásában.
Fekvése
Liptószentmiklóstól 16 km-re észak-északnyugatra, a Prószéki-völgy felső torkolata közelében fekszik.
Története
A falu a 16. század elején keletkezett, amikor az itteni üveghutákhoz a Felső-Árva vidékéről gorálokat telepítettek ide. Első írásos említése 1545-ből származik „Huty” alakban. Birtokosai a részben udvarnoki és liptóteplai nemesek, részben a lucski Abaffyak voltak. 1784-ben 126 házában 800 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír a faluról: „HUTTI. Tót falu Liptó Vármegy. földes Ura Dvornikovits Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Árva Vármegyének szélénél, fája tűzre, és épűletre van, de legelője, földgye sovány.”[2]
1828-ban 186 háza volt 1290 lakossal. Lakói üvegfúvással, mezőgazdasággal, kosárfonással, szövéssel, házaló ablakozással foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hutti, tót falu, Liptó vmegyében, Árva vmegye szélén, 1283 kath., 7 evang. lak. Kath. paroch. templom. Határja roppant, de sovány; zabot, lent, kolompért terem; erdeje szép; lakosai közt sok üveges és ablakos vagyon; vásznat készitenek; lenmag-olajt sajtolnak, s azzal kereskednek. F. u. a kamara. Ut. p. Rosenberg.”[3]
A trianoni diktátumig Liptó vármegye Németlipcsei járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 960, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2011-ben 186 lakosából 185 szlovák.
Nevezetességei
- Színeváltozás római katolikus plébániatemploma 1894-ben épült neogótikus stílusban.
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások
A Liptószentmiklósi járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
