Klimec
| Klimec (Климець) | |
| Klimec látképe a Vereckei-hágó felől | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Terület | Lvivi terület |
| Járás | Szkolei járás |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 16. sz. közepe |
| Polgármester | Jaroszlav Ivanovics Kohanec |
| Irányítószám | 82650 |
| Körzethívószám | +380 3251 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 342 fő (2001) +/- |
| Népsűrűség | 267,19 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 768 m |
| Terület | 1,28 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Klimec témájú médiaállományokat. | |
Klimec (ukrán betűkkel: Климець, lengyelül: Klimiec, előfordul Klinec[1] alakban is) falu Ukrajna Lvivi területének Szkolei járásában. Saját önkormányzattal rendelkezik. Lakóinak száma a 2001-es népszámlálás idején 342 fő volt. Az Északkeleti-Kárpátok galíciai oldalán, a Vereckei-hágóra vezető út mentén fekszik.
Története
A település a 16. század közepén alakult ki. 1772-ig Lengyelországhoz tartozott. 1703-ban a falu határában találkozott Esze Tamás és II. Rákóczi Ferenc, majd innen vonultak be Magyarországra.
Lengyelország első felosztása után Ausztriához került, Galícia és Lodoméria királysága része volt. Az osztrák időszakban a falu nyugati részén német telepesek alakítottak ki egy kolóniát, melynek a Karlsdorf nevet adták. Ez a kolónia a második világháború idején szűnt meg.
Az első világháború után a terület ismét lengyel fennhatóság alá került. A Második Lengyel Köztársaság idején kezdetben önálló község (gmina) volt, majd 1934-ben a falut Tuholka községhez csatolták.[2] 1932-ig közigazgatásilag a Stanisławówi vajdaság Skolei járásához tartozott, majd ezt követően ugyanennek a vajdaságnak a Stryji járásához csatolták.[3]
A lengyelországi hadjárat után a keleti lengyel területekkel együtt szovjet megszállás, majd 1941-től német megszállás alá került. A második világháborút követően a falu az Ukrán SZSZK-hoz tartozott.
Jegyzetek
- ↑ http://www.skole.com.ua/ru/papers/7-skolivszina/195-nazvi-sela-sr.html
- ↑ A lengyel belügyminisztérium Dz.U. 1934 nr 68 poz. 628 számú határozata
- ↑ A lengyel minisztertanács Dz.U. 1932 nr 6 poz. 37 számú határozata. [2013. október 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 3.)
