Tenere
| Tenere | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország(ok) |  Niger Csád |
| Legnagyobb település | Agadez |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Agadez népessége | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Területe | 400 000 km² |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 Tenere
Pozíció Niger térképén
| |
 é. sz. 17° 35′, k. h. 10° 55′17.583333°N 10.916667°EKoordináták: é. sz. 17° 35′, k. h. 10° 55′17.583333°N 10.916667°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tenere témájú médiaállományokat. | |
A Tenere vagy Ténéré (berberül Tiniri) régió a Szahara sivatag közepének déli részén, óriási homoklapály, amely Niger délkeleti területeitől Csád nyugati részéig nyúlik. Területe mintegy 400 ezer négyzetkilométer (valamivel nagyobb, mint Németország). Északon az Ahaggar-hegység, keleten a Tibeszti-hegység, délen a Csád-tó medencéje, nyugaton az Aïr hegység, északnyugaton pedig a Dzsádói-fennsík határolja. A sivatag központi része az Erg du Ténéré.
Neve a tuareg nyelvből ered, szó szerint „sivatag”-ot jelent (ahogy az arab nyelvből származó „szahara” szó is).
A Tenere éghajlata sivatagi, nagyon forró és nagyon száraz, gyakorlatilag mindenféle növényi élet nélkül. A hőmérséklet nyáron eléri a 42 °C-ot, évente mindössze 25 milliméter eső esik. Vizet még más sivatagi vidékekhez képest is nagyon nehéz találni, a kutak egymáshoz viszonyított távolsága a több száz kilométert is eléri.
Története
A Tenere nem volt mindig sivatag. A karbon időszakban tengerfenék volt, később pedig trópusi erdő. Nyugati szegélyénél nagy dinoszaurusz temetőt találtak, amelyet az erózió hozott felszínre. A paleontológusok itt találták meg a krokodilszerű hüllő, a szuperkroknak becézett Sarcosuchus imperator majdnem teljes csontvázát.
A Tenere fája
A sivatag egyik nevezetessége volt a Tenere fája (Arbre du Ténéré), amit a világ „legmagányosabb” fájaként ismertek – a legközelebbi másik fa 400 kilométerre volt tőle. 1973-ban egy teherautó kidöntötte, ezért ma egy fémutánzat helyettesíti – a térképeken azonban ma is szerepel.
