Vaesit
| Vaesit | |
| Általános adatok | |
| Kémiai név | nikkel(II)-szulfid |
| Képlet | NiS2 |
| Kristályrendszer | köbös |
| Ásványrendszertani besorolás | |
| Osztály | Szulfid- és rokon ásványok |
| Alosztály | Ötvözetek |
| Csoport | Piritcsoport |
| Azonosítás | |
| Megjelenés | fejlett kristályok vagy szemcsésen tömeges |
| Szín | fémszürke, fekete |
| Porszín | szürke |
| Fény | fémfényű |
| Átlátszóság | opak |
| Keménység | 4,5-5,0 |
| Hasadás | jó |
| Törés | kagylós |
| Sűrűség | 4,45 g/cm³ |
A Wikimédia Commons tartalmaz Vaesit témájú médiaállományokat. | |
A vaesit a szulfidásványok közé tartozó ásvány. Kémiailag nikkel(II)-szulfid, köbös rendszerben kristályosodik fejlett köbös kristályokban vagy szemcsés tömegekben fordul elő. Johannes Vaes belga geológusról nevezték el aki a Kongói Köztársaság akkori Katanga tartományában lévő ércbányákban különítette el. Nagy hasonlósága miatt a piritel téveszthető, de annál sötétebb és összetételében a vasat nikkel helyettesíti. Fontos nikkelérc.
- Kémiai összetétele:
Keletkezése
Más ércásványokkal együtt hidrotermásan keletkezik, teléres kifejlődésű telepekben.
- Hasonló ásványok: pirit, szfalerit, kalkopirit.
Előfordulásai
Németország területén Freiberg és Aachen közelében. Olaszország Toscana tartományában. Jelentős előfordulások vannak Marokkóban a Bon Azzer bányaterületen. Telléres kifejlődései jellemzőek a Kongói Köztársaság Shaba bányavidékén. Az Egyesült Államok Missuri szövetségi államában ismertek előfordulásai.
Ásványtani jelentősége van a Mecsek hegység déli előterében található szulfidásványok övében. Bakonya térségében a pirites megjelenés nikkel tartalmú, többször észlelhető a pirit helyett a fémek közül csak nikkelt tartalmazó vaesit. Kővágószőlős határában az ércesedést tartalmazó homokkő szulfidásványokban is gazdag, melyek között elkülönítettek vaesit kristályokat is.
Források
- Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987.
- Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó. 1985.
- Simon and Schuster's: Rock and minerals. Milano. 1978.
- http://webmineral.com
